Harmadik osztály végén egy kiemelt pillanat következik el a zenetanulásban. A Rubikon átlépése után megtörténik a gyerekek egyéni hangszerválasztása. Ennek a legfőbb szerepe az, hogy ezután a gyermek egyénileg járjon egy tanárhoz, akivel közösen zenélnek, illetve hogy megtapasztalja a rendszeres (lehetőleg napi szintű) gyakorlás élményét. Mindez hozzásegíti őt ahhoz a minőséghez, hogy megélhesse a közte és a világ között levő távolságot, ami 9 éves kor után alakul ki. Ezzel a tapasztalással az eddig jellemző egység-érzés után nem könnyű megbarátkozni.

Március 7-én az egyéni hangszerválasztást segítendő előadást tartottak a Fészek Iskola ének és zenetanárjai a harmadikos gyermekek szüleinek. Az ott elhangzottak olvashatók az alábbiakban.

Hangszerek és a temperamentumok

A hangszerekkel való elmélyedt munka a fizikai testünkre gyakorolt hatásán túl kihathat a temperamentumunkra is, és hasonló nevelő hatással bír, mint egy jó szülő.

Temperamentumunk ismerete (kolerikus/szangvinikus/flegmatikus/melankolikus) is támpontot adhat a számunkra megfelelő hangszer kiválasztásában. A temperamentumunkhoz illő hangszer egyszerre motivál, lelkesít, s egyszerre hordoz egy tanulási feladatot is számunkra.

• A kolerikus (tüzes) ember óriási energiákkal bír, viszont ezek a legkülönbözőbb irányokba lökdösik őt, így energiáit irányítani kell térben és időben, meg kell tanítani az adott pillanatra koncentrálni. Erre kiválóan alkalmasak az ütős hangszerek. A kolerikus kirobbanó tetterejét megélheti a dobolásban, hiszen dinamizmusa, erőssége és a jól időzített hatás meghozza számára mindenki figyelmét, ugyanakkor megtanulhatja a megfelelő pillanatba koncentrálni saját akaratát, hiszen a dobnak olyan pontosnak kell lennie, mint egy óraműnek. Ha a megfelelő pillanatban szólal meg, összefogja, megalapozza a megszólaló zenét, ha viszont rosszkor, akkor tönkreteszi az egészet. Legjobb példa erre az üstdob. Ez egy zeneműben viszonylag ritkán szólal meg, de akkor óriási szerepe van. Rendszerint csúcspontokhoz érve, vagy nagyon hangsúlyos helyeken használják. Kezelése nagy felelősség, ami kiváló nevelő hatással bír egy kolerikus ember számára.
• Szangvinikus (levegős) temperamentumúaknak ajánlott olyan gyors dallammozgású fúvós hangszer, ami megfelel habitusuknak, vagyis kis erőkifejtéssel megszólaltatható, s a természetükhöz híven légies, könnyed, szárnyaló. Ilyen hangszer például a fuvola. Megszólaltatása ugyan nem kerül nagy erőfeszítésbe, de a fújás dőlésszöge és a szájtartás nagyon fontos a hangadáshoz. Ez a technikai nehézség hordozza a csapongásra hajlamos embertípusnak a tanulási feladatot, hiszen a hang megszólaltatása pontosságot kíván, így a játékos kénytelen önmagára, a szájára, a fújására figyelni. Ez az önreflexió befelé irányítja figyelmét, s ezáltal létrehozza a kint és a bent egyensúlyát.
• A flegmatikus (víz) embernek, lelki beállítottságából adódóan nem könnyű hangszert választani. Ez az embertípus szeret kevés energia befektetéssel élni, ugyanakkor ezzel maximális hatást elérni. Ezért ideális számára az orgona, ahol egy ujjmozdulattal is egy egész templomot betöltő hangélményt hozhat létre. Ugyanakkor az orgona használata nagy koncentrációt is igényel, mert kezelése rendkívül bonyolult. A több soros billentyűzet és a lábpedálok, valamint a különböző húzókák és tolattyúk kezelése rákényszeríti a flegmatikus embert a koncentrált figyelemre, de mivel egyik feladatban sem merül el túlzottan, ezért képes a sokrétű feladat megoldására. Szintén nagy hatású, ugyanakkor bonyolult kezelést igénylő hangszer még a tangóharmonika, vagy a zongora is.
• Végül a melankolikus (föld) ember befelé forduló, lassú, szeret mélyen elmerülni a dolgokban. Ezért ideális neki a cselló, a brácsa (mélyhegedű), vagy a nagybőgő, melynek mély, búgó hangja közel áll temperamentumához. Rivaldafényt kerülő természete ezen hangszerekben kellemes búvóhelyre talál, hiszen mint általában a kísérőhangszerek, a zenekar belsejében, vagy a mögött helyezkednek el. Ezekben a hangszerekben elmélyülő melankolikus embernek azonban az élvezhető, s egyre szebb minőségű hang elérése érdekében figyelmét a belső világából egy külső dologra, a létrejövő hangra kell összpontosítania, s míg a részletek kidolgozásán (vonókezelés, a lefogások pontossága), s a zene megformálásán fáradozik, létrejön nála is a külső és belső világ egyensúlya.

Kérjük gyermekünk tanítójának segítséget, hogy kiválaszthassuk a temperamentumához leginkább illő hangszert.

Dominik Petri a darmstadti Waldorf Iskola zenetanára akinek gondolatait közvetítette felénk Dudás Eszter az est folyamán, azonban óva inti az ötödikes korosztály alatti gyerekeket a gitár és zongora tanulásának elkezdésétől. Ezeken a hangszereken játszani túl összetett feladat egy 11, 12 éven aluli gyermek számára.

Az előadáson jelenlévő gitár és zongoraoktatók egyetértenek abban, hogy a kisebb korosztálynak játékos tanulásra van szüksége, de szerintük korábban is választhatóak ezek a hangszerek, lehet velük egyszerre játszani, haladni és eredményeket elérni.

Az iskolában tevékenykedő zeneoktatók tapasztalataik alapján megegyeztek abban, hogy hangszerválasztáshoz nagyon jó alap, ha minél több hangszert hall megszólalni a gyerek, élő zene által, és a színes kavalkádból azt választja aminek a hangja leginkább tetszik neki. Ez fontos ahhoz, hogy hosszútávon magáénak érezze hangszerét, és meglegyen a kitartása a napi szintű gyakorlásban.

Bussy Gábor szerint ebben a korban nem egy életre választ magának hangszert a gyerek. Jó, ha van alkalma ismerkedni a legkülönféllébb hangszerekkel, megtapasztalhatja a hangszert fizikai valójában, foghatja, tapogathatja, játszhat vele (nem mint hangszerrel, hanem mint testtel), megszólaltathatja. Nem is biztos, hogy bármelyik hangszer mellett elkötelezi magát, vagy csak egy mellett, lehet, hogy több hangszeren keresztül éli meg belső világát. A Rakoncások gyermekzenekarban, melyet Gábor vezet, a gyerekek pontosan ilyen formán szereznek tapasztalatokat a hangszerekről.

Az iskolában is van lehetőség arra, hogy élő zenét hallhassanak a gyermekeink, következő ilyen alkalom a március 18-ai húsvéti koncert, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Zenetanulási lehetőségek a Fészek Iskolában

Szerencsére számos remek zeneoktatótól tanulhatnak a gyermekeink iskolán belül is.

Gitároktatás: Erdélyi Attila (5. osztályos szülő). A harmadikosokkal még inkább játékosan ismerteti meg a gitárt, negyedikes kortól komolyodik az oktatás. Az óráira el lehet menni megnézni, gyerekkel együtt. Telefonszáma: 06 70 532 7585

Zongoraoktatás: Polgár Erzsébet, 12 éve tanít zongorát a gyerekeknek a Fészek Iskolában. Bárhol is oktatott a gyermekközpontú tanítás híve volt és maradt. Keddenként ½ 14 és 16 óra között ad órákat a József Attila utcai épület elsős termében, mely órák minden érdeklődő számára nyitottak.
Telefonszáma: 06 30 924 3283

Zongoraoktatás: Venczel Lilla, 4 éve tanít a Fészek Iskolában zongorát. Szintén gyerekközpontú oktatás híve, a gyerekek könnyen értelmezhető kottából kezdik elsajátítani a zongora alapjait. Modern és klasszikus zenét is játszik a gyerekekkel. Fontosnak tartja, hogy a játszott zene közel álljon ahhoz aki játsza.
Óráit szintén látogathatják az érdeklődök. Telefonszáma: 06 30 520 9724

Ütőhangszeres foglalkozás: Saszet Gábor, 10 hónapja oktat az iskolában. Speciális módszerekkel tanít, kisebb csoportoknak dallamütős hangszereken és bőrös ütőshangszereken. Foglalkozásaira minden érdeklődőt szeretettel vár, a március 18-ai Húsvéti koncerten is szerepelni fog tanítványaival. Gábor bővebb bemutatkozását és tanítási módszerit itt olvashatjátok.
Telefonszáma: 06 20 526 1398

Rakoncások gyermekzenekar: Bussy Gábor, a Fészek Iskola felső tagozatán oktat zenét, emellett számos zenei szakkört is vezet az iskolában.

A Rakoncások zenekarban közös örömzenélés közben a gyerekeknek alkalmuk nyílik számos hangszerrel kapcsolatba kerülni, kipróbálni vagy csak meghallgatni. Egy gyerek nem kizárólag egy hangszeren játszik, hanem minden egyes dalhoz lehet más-más hangszere. Ez nagyban függ attól is ő mihez érez kedvet, így szinte bármilyen hangszert kipróbálhat, az életkorának és képességeinek megfelelően. A zenekari munka fejleszti a koncentrációt, önfegyelemre tanít, fokozza a monotonítás tűrését, így fejleszti a személyíséget. A zene csak egy melléktermék, a lényeg az ember, ahogy megéli magát. A zenekari csatlakozáshoz nem szükséges semmilyen hangszeren játszani. Azonban a zenekar mellett a szekciópróbákon külön hangszeres oktatáson is részt lehet venni, fúvós, húros és ütős hangszereken, a zenekar dalainak gyakorlásával tanulnak itt a hangszerükön játszani a gyerekek.

A Rakoncások zenekar próbáira el lehet látogatni szerda délután 15:20-tól és szombaton 12 órától a Pemü (gimnázium) euritmia termébe.

Bővebb információkat olvashat az érdeklődő a Rakoncasok.hu weboldalon. Személyesen pedig Bussy Bettit, 06 26 364 622 és Uri Krisztát 06 20 552 26 77 lehet keresni.

Fuvola: Szabó Mónika, akinek sajnos nem volt lehetősége bemutatkozni, de lehet őt keresni a 06 30 373 1015-ös telefonszámon.

További zenetanulási lehetőségek Solymáron

A solymári zene iskolában további lehetőségeink vannak, hogy  gyermekünk megtallálja a temperamentumához illő hangszert, és elkezdje tanulni. Iskolánk tanítói és szülők is járatják gyermekeiket a zene iskolába, kíváló oktatóik miatt.

Lehetőség van többek közt csellózni, fuvolázni és szolfézst tanulni, amit egyébként csak negyedik osztályos kortól ajánlott elkezdeni. Bővebb tájékoztatást a zeneiskolától tudhat meg az érdeklődő.

Azonban jó ha tudja a szülő, hogy a solymári zeneiskola kötelezően heti 4 alkalommal 45 perces órákban oktatja a gyerekeket, és bizonyítványt ad év végén. Ez leterhelheti a gyerekeket. Mindezek mellett, amennyiben egy ilyen művészeti oktatási intézményben kezd el tanulni, akkor a Fészek Iskolának járó év elején fizetendő Művészeti Normatíva helyett emelt összeget kell fizetnie. 

Szolfézsoktatás - mikortól?

Szolfézs oktatást az iskola zenepedagógusai negyedikes kortól ajánlják. Az iskolán belül a kisebbeknek nincs is lehetőségük szolfézsra járni. Vincze Lilla (zongoraoktató) heti fél órában ad órákat a gyerekeknek.