Sziasztok!

Íme a címben nevezett összefoglaló, ha tetszik élmenybeszámoló, fogadjátok szeretettel. 

Mikor hat óra körül odaértünk különös látvány fogadott. A terem sötétbe borulva, kintről először a terem közepén gugoló és a padlót vizslató Róbertet vettem észre, aztán beljebb érve már több szülő körvonala is kibontakozott az egyre sötétebb teremben, ahogy Róbert példáját követve a földre szegezik tekintetüket, ki gugol, ki a földön ül, ki áll. Megmondom őszintén, tippem nem volt mit nézhetnek ennyire elmélyülten. Valami gond van a padlóval? Újabb folt a linóleumon? Gyorsan kiderült azonban az igazság, hogy a középen ülő Ádám előtt kis notebook hever, képernyőjén pedig a szántáson készített képeket nézik ezek a kedves, ámde megkönnyebbülésemre, mégsem megőrült emberek. És a képek nagyon jók voltak! Róbert szavaival élve, gyermekeink verejtékét itta aznap a föld, és az verejtékük kelti majdan életre a búzakalászokat, amik az ő szántásaikba lesznek (vagy vannak már? bocsi ebben nem vagyok otthon) bészórva. A képeket Róbert ígérete szerint valamilyen módon megosztja velünk. És nem szeretnénk csalatkozni. Ekkor – és később is – Róbert részletesen mesélt nekünk a szántás élményeiről, a lóval való küzdelméről, mely elmondása szerint nem volt könnyű menet, és, hogy végül a lovat a pálya szélére állítva a gyerekek vették át az egész munkát, tolták, húzták, vonták azt az ekevasat, felváltva, lelkesen és a hideg őszi délelőtt ellenére atlétában, nekivetkezve. Amit mi délután visszakaptunk, az egy nyakig saras fáradt földművelő gyermek volt. :)

Az este első felében egyébként Szirácki Éva volt a vendégünk. Azzal a kéréssel fordult felénk, hogy a keddi és szerdai kézimunka órákra a gyerekek hozzák magukkal a kézimunkazsákjukat, és minden kelléküket, tehát kötőtűből lehetőleg kettőt. Mert hiába a tiltás, hogy a zsák nem mehet haza, vannak annyira lelkesek, akik a tiltásra fittyet hányva hazaviszik a szóban forgó zsákot, ami nem mindig, vagy hiányosan kerül vissza, ez pedig akadályozza a munkavégzést. Egyszóval kéretik ezeket a szorgos kis gyerkőcöket figyelmeztetni kedden és szerdán, hogy kézimunkazsák legyen velük. 
Most egyébként sapkát kötnek. A sapka a 3-as tagozódást szimbolizálja. De ez nekem nem volt eléggé érthető, bocsánat, viszont erről még annyit tudok továbbítani, hogy ebben az életkorban következik be, hogy fizikailag, érzelmileg is megszületnek mint valakik, mint egyszeri és megismételhetetlen identitások, személyek. A sapka szimbolizálja ezt a folyamatot. Színeiben egy színátmenet a cél, bár ezzel a gyerekek nem mindig értenek egyet, és saját elképzelésük szerint két színt váltakoztatnának, ritmikusan.
Éva kiemelte, hogy a kézimunka, mint tantárgy az egyik legfontosabb. Jelen van benne a képzelet, az akarat és a gondolkodás. Erősíti a feladat tudatot, a koncentrációt. Hosszú távon megjelennek majd a népművészeti elemek, a hagyományok, az újrahasznosítás.
Vannak gyerekek, akiknek szüksége lenne pótórákra. Ezekre keddenként kerül sor, tanítás után.

Róbert továbbra is kéri, hogy sportos öltözetben menjenek a gyerekek iskolába, úgy, hogy bármikor elmehessenek kalandozni, és nyugodtan összepiszkolhassák magukat. Ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy megpróbálkozik ez előre tájékoztatással, de kérte a türelmünket, mert ezek a törekvései lassan valósulnak meg.

A tornaruhák maradjanak az iskolában. Nem fontos minden hétvégén kimosni. Ellenben a tornaruha kvázi váltóruhaként is szolgál, ha erre szükség adódna napközben, így jó, ha mindig kéznél van.

A tornaórák kapcsán kicsi kitekintést kaptunk a Botmer gimnasztika kialakulásáról. Gyermekeink még egy gyengébb változatát gyakorolják tornaórákon, és nagyon élvezik.

A kötelező olvasmányokról már ment levél, ami jó, mert ott elvesztettem a fonalat. De most akkor összefoglalom. 
A Kincskereső kisködmönt Róbert kissé kitolta. De lesz, és már meg is van melyik kiadást szeretné Róbert, hogy meglegyen minden gyereknek, ezt Karola meg is rendeli és osztálypénzből lesz fedezve.
Azonban mielőtt nekivesekednének a Kincskereső kisködmönnek, még kisebb lélegzetvételű olvasmányokat keres Róbert. Felmerült Jakob Streit 2 könyve a S lőn világosság, és az Állatmesék. Róbert ott begyűjötte a neveket, kinek nincsenek meg ezek a könyvek, és ha megszületett a döntés, melyik könyv a kiválasztott, abból rendelni fog minden családnak.

Aktuálissá vált a furulya rendelés. Erről is írtunk az estén egy listát, ki kér, ki nem. Aki nem volt ott jelezze Róbertnek, ha kér, vagy ha nem. Az ára 7000 Ft.

Formarajz epocha zajlik, és a kézírás, folyóírás előkészítéseként sormintákat készítenek. Róbert szeretné kipróbálni a gyerekekkel a libatollal írást. Erika és Móni is jelentkezett, hogy az őszi szünet utánra tudnak tollat szerezni. Kérdés, hogy faragni ki fogja? 

A terem hátsó részén egy uszkve 4 m hosszúságban szükség lenne egy falvédőre, mert a padok széle leüti a falat a tologatásokkor. Róbert fedőléceket képzelt el, de felmerül a szőttes is. Én éppen mással beszélgettem, szóval nem tudom miben maradtunk, akadt-é aki viszi a projektet. 

Szóba került legyen-e parkettázás az őszi szünetben. Megpróbálok rövid és tömör lenni. Most nem lesz.
Kicsit hosszabban. Bár ez a mostani pvc csúnya, de szakértőnk, Ádám szerint, ez egy magas minőségű járólap, mely tökéletesen megfelel annak a célnak, melyre használják, és tökéletesen bírja azt a kiképzést, amit nap mint nap kap. Mindemelett tisztán tartható, még ha ez nem is látszik rajta (mármint a tisztaság). Ha az esztétikum zászlaja alatt ezt lecserélnénk egy a pénztárcánk által még kibírható költséggel rendelkező laminált parkettára, az igen hamar elindulna az amortizáció lejtőjén, és újra egy leharcolt, és ráadásul antipraktikus padlóval rendelkeznénk. Merültek fel további ötletek, gyanta, parkettagyárak udvaráról összeszedett maradék parketták, ilyesmi, végül nem zártuk le a témát, de halasztottuk a munkálatokat. (Huh.)

Egy félévben 3 napot igazolhat a szülő. Kéretik a hiányzásokat igazolni, vagy szülőnek, vagy orvosnak. Róbert kéri, hogy minden esetben, akár reggel is, mikor nyílvánvalóvá vállik, hogy nem megy a gyermek iskolába, írjunk neki sms-t, miért marad távol a gyerek. Ezt azért kéri, mert a jelen lévő gyerekek kíváncsiak miért maradnak távol társaik, és erről beszélgetni szoktak. Azonban ebben az életkorban már fonto, hogy a gyerek érezze, csak akkor maradhat távol az iskolából, ha valóban beteg. Kisebb betegségek, kényelmi szempontok miatt már ne maradjon otthon. De akkor is tudassuk Róberttel a távolmaradás okát, ha nem betegség van a háttérben. Még ha csóválja is a fejét a dolog miatt, fontosnak tartja, és kér minket a bizalom megadására.

Továbbá nagyon köszöni a beküldött homokórákat, fűrészeket, mérlegeket. Fűrészből nem lenne baj, ha 1-2 kéznél lenne továbbra is, ha nekiállnának a hátsó szekrénysor fejlesztésének.

Nem tudom kimaradt-e valami, ha igen írjátok meg!

Mai beszámolóm véget ért. Váljék egészségetekre! :)